Célhoz választok eszközt. Ez tünhet banálisnak is. De.
Változó körülmények mellett, állandó célnál is változnak az eszközeim.
Kifejtem:)
Az elérhető információk mennyisége folyamatosan és bővülő ütemben gyorsul.
Az információk elérésére szolgáló eszközök köre, jellege is változik.
A befogadók attitűdje is gyorsulva változik.
Trénerből könnyű helyzetben vagyok - könnyű helyzetben vagyok? - mert azzal, hogy van terem játszani, fenn tudom tartani a figyelmet.
De tanárból?
Mi van akkor, amikor sok lexikális tudást kell átadnom?
Van értelme sok lexikális tudást átadni?
Úgyis ott van a kezükre nőve az okostelefon. Kiállhatok a tába elé, és felvetíthetek egy ötvenes listát bulletpointokban... de minek?
Maradnak a gyakorlatok. Azzal legalább bent tudom tartani a figyelmüket.
(Teszem hozzá, hogy imádják az óráimat, mert folyamatosan interakcióban vannak tartva.)
Meg ugye az van, hogy a mostani nappalisok '95-ben születtek. A héten volt tréningrésztvevőm, aki '93-as. Sok különbség nem annyira volt.
Van egy ügyfelem, aki annyira bleeding edge technológiával dolgozik, hogy két hetente kell továbbképzésre járnia, ahhoz hogy tudjon érdemben dolgozni. Csak gyakorlati képzései vannak.