Célhoz választok eszközt. Ez tünhet banálisnak is. De.
Változó körülmények mellett, állandó célnál is változnak az eszközeim.
Kifejtem:)
Az elérhető információk mennyisége folyamatosan és bővülő ütemben gyorsul.
Az információk elérésére szolgáló eszközök köre, jellege is változik.
A befogadók attitűdje is gyorsulva változik.
Trénerből könnyű helyzetben vagyok - könnyű helyzetben vagyok? - mert azzal, hogy van terem játszani, fenn tudom tartani a figyelmet.
De tanárból?
Mi van akkor, amikor sok lexikális tudást kell átadnom?
Van értelme sok lexikális tudást átadni?
Úgyis ott van a kezükre nőve az okostelefon. Kiállhatok a tába elé, és felvetíthetek egy ötvenes listát bulletpointokban... de minek?
Maradnak a gyakorlatok. Azzal legalább bent tudom tartani a figyelmüket.
(Teszem hozzá, hogy imádják az óráimat, mert folyamatosan interakcióban vannak tartva.)
Meg ugye az van, hogy a mostani nappalisok '95-ben születtek. A héten volt tréningrésztvevőm, aki '93-as. Sok különbség nem annyira volt.
Van egy ügyfelem, aki annyira bleeding edge technológiával dolgozik, hogy két hetente kell továbbképzésre járnia, ahhoz hogy tudjon érdemben dolgozni. Csak gyakorlati képzései vannak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése